Gondolkoztál már azon , hogy miért csapnak ki valakit a suliból? Mit kell ehez elkövetni? Mi lesz azzal akit kicsapnak? Hát most megtudjátok! Sőt ,egyáltalán milyen elvetemült "állat" lehet az akit kicsapnak? Hát erre a kérdésre az a válasz , hogy olyan mint ÉN! Ennyi elég is lesz bevezetőnek. Ja , és ha valaki bunkónak tart , vagy nem érti az egészet annak annyit mondok , hogy nem kell semmit sem eltűrni , ja és nem állítom , hogy igazam volt.

Év nyitó. A gólya táborban tök jól összehaverkottam pár sráccal ,néhány csajjal. Szóval ott állok az évnyitón teljesen bízva a jövőmben , tök jó kilátásokkal. Már nem emlékszem teljesen az évnyitóra , mert rég volt , de arra igen , hogy a nem volt valami jó a hangulat , szerintem szinte nyomasztó volt. Meghallgattuk a csodálatos beszédet. Persze tökre nem érdekelt az egész, legközelebb már az osztályban voltam , és láttam , hogy le kéne ülni valahova , tudjátok, hogy hol ülsz majd... Két óra következett az ofővel , szerintem eléggé elveszett lélek, nem olyan aki kiáll valamiért és ragaszkodik hozzá , magyarul szolid. Megtudtuk az órarendet. Ha jól emlékszem 43 óránk volt egy héten (tesi tagozatos voltam). Ezek után az osztály fele hazament , a többiek angolszinfelmérőt irtak. Én is irtam , és végülis ez volt az első lépés a kicsapás felé. Még pedig azért mert eljött az első angol óra. A tanárnő közölte velünk , hogy ilyen szánalmas eredményeket még sohase látott, és egyesével végigment az embereken , ha reálisan nézzük akkor mindenkit megszégyenített , egyeével , utána meg megkérdezte , miért irtuk megy ilyen gyengén.Ez nem nagyon tetszet nekem , hogy mer ilyet tenni egy tanár , ráadásul képzeld el ott ülsz a padba 170cm-nél magasabb vagy eléd áll egy 150-160 centis tanár és elkezd oltani , te ez ellen semmit nem tehetsz , igen ez a tehetetlen düh. Ezek után bemutatkoztunk egymásnak , aztán megkérdezte ,hogy van-e valami kérdésünk. Én kérdeztem , és itt követtem el a "hibát". Igy szólt a kérdés: Miért kellett megírni a szintfelmérőt , ha össze vissza osztottak be mindenkit? Azt válaszolta , hogy mi közöm ehez , külömbenis ki vagyok ény , hogy egy ilyen gyenge "teszt" után még felelősségre vonom. Itt már érezhető volt az ellentét én és a tanár között , az osztálytársak is megkérdezték , hogy miért van ez. A válaszom: nem tudom, nekem semmi bajom vele. Ez eddig nagyjából így is volt. Teltek a napok , és beteg lettem , a többiek ezalatt irtak egy röpdolgozatot. Mit sem sejtve beültem "felgyógyulásom" után az első angol órara. Akkor közölte velem , hogy következő órán felelek. Jó , mondtam , mivel ott tarottunk , hogy "What's your name?". Eljött a következő óra elöttem felelt valaki hármasra. Én következtem , kimegyek a táblához mond szavakat,számokat,kifjezéseket. Le kellet írni a táblára , meg lefordítani. Nem voltam csúcsformában , minden tizedik szót elronthattam. (Az igazsághoz hozzátartozi k, hogy én rendhagyó sorszámneveket , bonyolultabb kifejezéseket kaptam mint az előző , és vagy dupla annyit) De nem éreztem rossznak , egy 4esben biztos voltam. Közölte , hogy "Elég gyenge volt, Hármas." újjabb nyilvános megszégyenítés, kicsit elkerekedett a szemem , de egy szó nékül leültem a helyemre. Következő felelő , a kis "kedvenc". Fele annyi szó , egyszerűbb szavak , mondatok. Még ezzel se volt bajom , miért is lett volna. Befejezti a felelést, kicsit kevesebb hibálya lehetett , mint nekem ez igaz (de szerintetek miben többa hibalehetőség x rendhagyó szó , vagy fele annyi tök nyilvánvaló és egyszerű szóban?). Idézem a tanárnőt: "Jó volt , kevesebb hibád volt mint a Dávidnak, szerintem 4es vagy 5ös." Megint megszégyenített. Erre felemeltem a kezem , és megkérdeztem , hogy miért is nem lett az enyém négyes? (az előbb leítakat is elmondtam). Kitaláljátok mi volt a reakció? Idézem: "Mi közöd hozzá , külömben is hogy mersz beleszolni az órába az engedélyem nélkül?!". Mosolyogtam és "helyeseltem". De teltek a hetek (pontosan kettő :-) )hasonlóan jó hangulatban , szerettem a sulit , kivéve az angol órákat, de úgy voltam vele , hogy ezt a pár órát a héten kibírom. Valamilyen szinten tévedtem. Eljött az utolsó angol órám a suliban , de én ezt még nem tudtam. Már mint , hogy ez lesz az utolsó órám. Mert másnap már "nem áltam jogviszonyban a sulival".

Most jöjjön az ok ,hogy miért nem állok "jogviszonyban" már ezzel a sulival. Második óra. Úgy megyek be , hogy passzív ellenállást alkalmazok , magyarúl leszaromaz egészet. Good morning! szokásos , és fantáziadús köszöntés után leültünk. Kiosztotta a röpdogákat amiket nem rég írtunk. 2-es , egy pont hílyán 3-mas elkezdek keresni egy szót amit szerintem helyesen írtam és ő hibának számitott. Szoval küzdöttem a 3masomért , amit késöbb megnéztem és tényleg jó volt! De közben a tanárnő felszólitott. "Dávid"-mondta. Mivel éppen leckét ellenőriztünk és én a 3masomat próbáltam bebizonyitani azt mondam "Egy pillanat" kerestem tovább, már megvolt a szó amikor:ezt halottam meg "Hogy merészeled , miért nem mondod a következő szót?". Érződött a hangjában a felháborodottság. Válaszom szinte "angolosan" nyugott volt: "Éppen egy szót keresek , mert lehet , hogy jobb lett a dolgozatom.". Nem hitte el szerintem, mert ez volt a következő kérdése: "Nincs kész a leckéd?". (Innentől párbeszédbe írom , mert úgy egyszerűbb)  

"De kész van válaszoltam"                                    

"Mutasd meg!" -  mondta

"Egy perc" -válaszoltam 

"Higy mered?! Ki vagy te ,hogy ezt meg mered csinálni?! Add ide az ellenőrződet, sőt órai muka eggyes"

"Elnézést , de szerintem nem függ össze a lecke azzal ,hogy órai munka eggyessel!" - érveltem.

"Hogy lehetsz ilyen hülye! Azt hiszed , hogy nem tehetem meg?! Add ide az ellenőrződ "

A válaszom már nem volt olyan angolosan kimért , de még mindig elég nyugodt , és félig halhatóan (úgy hogy aki halja az halja , aki nem az meg nem...). "Bekaphatja" Ezt azért mondtam mert én kis naív azt gondoltam , ha egy tanár orozatosan megszégyeníthet és szó szerint lehülyézett akkor én csak mondhatok ennyit. A tanárnő erre "Óra után megyünk az igazgatóhoz" majd hozzátette "De ne tagadd le , én se fogom , és sajnálom amit mondtam" Szánalmas mentegetőzés , és eleve hogy lehet ilyet mondani "ne tagadd le"??? Szoval biztos voltam benne , hogy "megütöm a bokám" , de a tanárnő még jobban. Vége lett az órának. Újjab megjegyzés "Ne menny el!" ezt akkor mondta , amikor már mindenki kiment a teremből érdeklődő pillantásokkal méregetve a tanárt és engem. SzÓval azt hitte , hogy egy gerinctelen kis sunyi tapló vagyok, ez sértő. Elindultunk eléggé sietett az igazgató irodájába, szoval ha akartam volna se tudtam volna bocsánatot kérni. Egyébként ezek után nem tudom hány embernek lett volna bocsánatért esedezni ezek után? Persze tudom , te bocsánatot kértél volna , sőt máig semmit se tennél a szivatás ellen... De ott tartottunk ,hogy megérkezünk az irodába. Még mindig szinte hidegvérrel és elszántan álltam az iroda ajtajában. A tanárnő végtelenül kedves hangon és nagy mosollyal: "Igazgató úr egy kis problémám lenne a fiatalemberrel" Ezt hívják seggnyalásnak. Látszott , hogy tart az igazgatótol. Bementünk és leültünk. Elmondta a tanárnő a saját szemszögéből. Az igazgató engem végig se halgatott , csak megkérdezte hogy igaz-e amit a tanárnő mondott. Igen volt a válaszom. Mindha egy pillanat alatt megváltozott volna a helyzet. Az igazgatónak elvörösült az arca és felugrott , én is felugrottam , de éreztem , hogy mégis tévedtem a "boka megütést" illetőleg. Üvölteve közölte velem , hogy ilyenek nem járhatnak ebbe az iskolába, oda jött hozzám , elkezdett rángatni és ezt mondta: "Tünj el mert szájbaváglak öcsi. Takarodj haza , kereshettek új iskolát!!!" és közbe rángatott. Akármire esküszöm szó szerint ez történt! Kilögdösött az irodából és bevágta az ajtót. Összedölt bennem egy világ , eddig mérhetetlenül nyugottnak tünt és most? De nem is ezért dölt össze hanem a bánás mód miatt. Ezt a részét a történetnek még senkinek sem mondtam el , de ha nem mondhatod el senkinek... Ezek után darabokra hullottam , sőt megsemmísültem. Sírni kezdtem , kiborultam , ez nem olyan sírás mint amire gondoltok , ez olyan amikor az ember elveszti a reményt az életre és magába roskad ,mint ha ott álnál a kivégző osztag előtt. Szoval nagyon szar , de nem lehet elmondani milyen. Ezek után a portás eggyüttérző pillantása közben elhagytamaz épületet...

Még késöbb visszamentünk , az igazgató újra nyugodt volt , de nem haragszom rá a történtek miatt , annál is inkább , mert azt mondta , hogy ha az angol tanár bele eggyezik akkor maradhatok a suliban. De kapnék igazgatói fokozatot , magyarul a legkisseb baklövés után kicsapnak. Nekem ez a megoldás még elfogadható volt. Őszintén szolva bármi elfogadgható volt , ha maradhattam volna, de az angoltanár nem így döntött ,magyarul végül is ő csapott ki!!! Ja és ezek után azt mondta a tanár , hogy nem volt köztünk semmi ellentét.(Ja persze, én meg még mindig oda járok) Felhívtuk a Magyar Hajózási Szakközép iskola igazgatóját elmonduk neki az egészet.Tudjátok mi volt az első kérdése??? "És mit kapott a tanár?" Az az igazgató volt az eggyetlen normális ember azegész ügyben. Végül Átvettek a Hajózásiba. De nem birtam , mert az osztály nem az én stílusom volt. Szóval hiába keresnél ott már nem oda járok...   

Ez a történet teljesen IGAZ. Hát ilyen suli A Dózsa György , a gimnázium. Remélem majd elolvassa valaki aki oda akar jelentkezni! Ja az igazgató mellesleg megjegyezte , hogy év közben a diákok 20% ki kell rugdosni. Nyugodtan mondhatjuk , hogy a Rendszer áldozata lettem , legalábbis szerintem , azért ne úgy itéljetek meg mint egy őrült állatot , hanem gondolkozzatok el ezen a történeten. Fejlett nyugati országokban ilyenkor nem a diákot , hanem az igazgatót és a tanárt rugják ki. Ez ott elképzelhetetlen lenne ami velem történt.

Ja gondolom mi lett a tanárral : "Írásbeli figyelmeztetést kapott" , magyarul egy ejnye-bejnyét! Ezt azzal indokolták a Dózsában , hogy év közben nem rugnak ki tanárt. Hány állástalan pedagógus van Magyarországon? Köszi , hogy elolvastad , ha még egy kicsit hosszú volt is , remélem továbbadod majd másnak , és elérünk valamit , hogy igazságosabb legyen a rendszer , ha már egyszer van.

Végül egy Pink Floyd idézet a Falbol:

Nem kérünk a nevelésből!
Nem kell többé agymosás!
Sem gúnyolódás az osztályban!
Tanár! Szállj le rólunk már!
Hé! Tanár! Szállj le rólunk már!
Nem vagy más, csak egy újabb tégla a falban.
Semmi más, csak egy újabb tégla a falban